Természettudományokról érthetően

Nem lévén jobb dolgunk, ez egyik tanítványommal kiszámoltuk, valójában mennyire helytálló a flakonokon feltüntetett szénsavas felirat az üdítők, ásványvizek flakonjára írva.

Belegondoltál abba, hogy ha csak 4 g szén-dioxidot buborékoltatnak bele 1 liter innivalóba, akkor az valójában mennyi?

Nézzük!

Mi feltételeztük, hogy 25 fok van és a nyomás a normál légköri nyomás, így 1 liter innivalóba kicsivel több, mint 2 liter szén-dioxid gáz kerül.
Milyen fura, nem? (Akinek ez egyértelmű, annak csak örülni tudok. :))

Azt tegyük még hozzá, hogy a sok szén-dioxid nem fogja az innivaló térfogatát megváltoztatni, hiszen a szén-dioxid részecskéi elférnek a vízmolekulák közötti hézagokban.

Menjünk tovább!

Ha a 4 g szén-dioxidot belebuborékoltatjuk az inniválóba, akkor a hőmérsékletet és a nyomást nem változtatva, nézzük meg, mennyi szénsav fog egyáltalán keletkezni!

A szén-dioxid és víz reakciójával egyensúlyi folyamatban keletkezik a szénsav, amit azt jelenti, hogy az átalakulás addig folytatódik, amíg a szénsav képződésének sebessége azonos nem lesz a bomlásának sebességével, s az egyensúly beáll.

Kiszámoltuk tehát, hogy 25 fokon, normál légköri nyomáson az innivalóban 588-szor annyi a szén-dioxid, mint a szénsav.

Így pontosabb a szén-dioxiddal dúsított megnevezés, mint a szénsavas kifejezés használata.